KERATOKÓNUSZ – mit jelent?
- A keratoconus a görög kerato- szaru, szaruhártya; és konos kúp szavakból ered. A szó eredeti jelentése: „szaruhártyakúp”.
- A keratokónusz esetén a szaruhártya kúpszerűen kiemelkedik.
- A szaruhártya a szemünk ablaka. A fény belép rajta, átjut a szemlencsén a retinába, majd az információt továbbítják az agyba, hogy ott kialakuljon a vizuális kép.
- A keratokónusz egy degeneratív szembetegség, amely a keratoglobus és a marginális pellucid degeneráció mellett a corneális ectasia csoportjába tartozik.
- Általában serdülőkorban lévőknél diagnosztizálják, de a legsúlyosabb formáját a 20 és 30 év közötti betegeknél érheti el. Ha a keratokónusz mindkét szemre hatással van, a látásromlás hatással lehet a járművezetési és olvasási képességre.
- Ez a szemrendellenesség mindkét nemre kihat.
A keratokónusz kialakulásának okai:
Elsősorban, a keratoconus fő okai között szerepelnek a genetikai tényezők (a szaruhártya hajlamos lesz elvékonyodásra és deformálódásra, mert összetételében minőségi hibák vannak a kollagén rostokban):
-
környezeti tényezők (UV-sugárzás)
-
endokrin faktorok (gyakran pajzsmirigy diszfunkcióval társulnak)
-
Immunológiai tényezők (mint a legtöbb autoimmun betegség esetében, a keratoconus is társítja az instabilitást a szaruhártya gyulladásos és gyulladáscsökkentő molekulái között)
A keratokónusz első szuggesztív reakciói általában a serdülőkor utolsó éveiben jelentkeznek. Úgy gondolják, hogy a keratokónusz megjelenése a növekedési folyamat lassulása után következik be, pontosabban 16 és 21 év között. A betegséghez vezethetnek a következő tényezők: a szem dörzsölése, a kontaktlencse hosszan tartó viselése (10 év felett, napi 10 óránál hosszabb ideig), ultraibolya sugárzásnak vagy különféle atópiának való kitettség.
A keratokónusz jelei és tünetei:
Minél szabálytalanabbá válik a szaruhártya alakja, annál erőteljesebbek a töréshibák, ez komoly asztigmatizmushoz vezet. Ennek következtében a beteg szembesülni fog a homályos látás érzésével, egy olyan tünettel, amelyet szemüveggel nem lehet kijavítani. Amikor mindkét szem érintett lesz, a látás és a tünetek nagyon eltérhetnek a két szem között, és idővel változhatnak.
- Enyhén homályos látás
- Enyhén torz látás (az egyenes vonalak hajlítottnak vagy hullámosnak tűnnek)
- Erős fényérzékenység (fotofóbia)
- A szem duzzanata vagy vörössége
- Viszketés
A betegség előrehaladott állapotában a következő tünetek jelentkeznek:
- Erősen torz és homályos látás
- Erőteljes asztigmatizmus vagy rövidlátás (miópia)
Épp ezért az érintett emberek abba a helyzetbe kerülnek, hogy gyakran fordulnak a szemészhez, hogy lencsét cseréljenek, mert úgy érzik, hogy a rövid ideje felírtak már nem hasznosak.
Általában néhány évbe telik, amíg a betegség koraiból előrehaladott stádiumba kerül. Amikor a szaruhártyának hegszövete van, elveszíti mind simaságát, mind tisztaságát.
Hogyan állapítható meg a keratokónusz diagnózisa?
Amikor a fent említett megnyilvánulások közül egy vagy több bekövetkezik, szemészeti konzultációra van szükség, amelynek során a szakértő orvos vizsgálatsorozatot javasol a szaruhártya felületének és vastagságának felmérésére tervezett speciális eszközök alkalmazásával.
Általában a következő vizsgálatokat kell elvégezni: pachimetria, keratometria, egyszerű szaruhártya vagy Pentacam topográfia és speculáris mikroszkópia. A modern vizsgálati módszerekről röviden:
A szaruhártya topográfiája egy korszerű, nem invazív és fájdalommentes vizsgálat. Ez a vizsgálat forradalmasította a szem elülső szegmensének (szaruhártya, elülső kamra és lencse) szemészeti képalkotását. A készülék teljesen automatikus, így nincs szükség a tál helyzetének kézi igazítására. Ezeket a műveleteket a számítógép végzi. A következő előnyökkel jár: gyorsabb, jobb és pontosabb mérés.
Az előző pólusprogrammal rendelkező TOT egy másik vizsgálat, amelyet fontolóra kell venni, és amely értékes információkat nyújthat a szaruhártya vastagságáról.
A keratokónusz kezelése:
Jelenleg, a keratokónusz kezelésére számos lehetőség áll rendelkezésre. A keratokónusz optikai kezelése magában foglalja az asztigmatizmus korrekcióját légi lencsékkel (szemüveg), vagy ha ez nem bizonyul kielégítőnek, puha vagy kemény, gázáteresztő kontaktlencsékkel. Keratoconus esetén a lencse segíthet a betegnek a látás korrekciójában, de nem tudja kezelni a betegséget.
A keratokónusz sebészeti kezelése a következőket tartalmazza:
-
A riboflavin fotooxidatív térhálósításának szerepe a szaruhártya mechanikai szilárdságának növelése azáltal, hogy új kapcsolatokat hoz létre a szaruhártya szerkezetében lévő kollagén rostok között. A kollagén rostok ultraibolya sugárzás hatására bekövetkező kopolimerizációs reakcióján alapszik, a reakciót a B2-vitamin (Riboflavin) származéka katalizálja. Jelenleg egyértelműen bizonyított az eljárás hatása a betegség kialakulásának megállítására. Különösen a betegség I. és II. Stádiumában jelzi, még a III. Stádiumú keratoconusos betegeknél is hatékonynak bizonyult, még a szövődmények megjelenése előtt. Ez egy minimálisan invazív eljárás, amely magában foglalja a réteg eltávolítását a szaruhártya felületéről, hogy a riboflavin átterjedjen a mély rétegekre.
-
Az intracornealis gyűrűk beültetése olyan műtéti beavatkozás, amelynek szerepe a szaruhártya görbületi sugarának módosítása mechanikai erők kifejtésével (a perifériáján végzett bemetszések révén a szaruhártya belsejébe illesztett polimetil-metakrilát-gyűrűk). Esetleges komplikáció a gyűrűk vándorlása az elülső kamrába.
-
A szaruhártya-transzplantáció egy utolsó kísérlet a látásélesség helyreállítására, ha a többi módszer kudarcot vallott, vagy ha a diagnózist előrehaladott stádiumban (III. Vagy IV.) állapítják meg. Ha a tünetei súlyosak, a szemész javasolhatja a szaruhártya-átültetést. A szemorvos a beteg szaruhártyát részben vagy egészben egy donor egészséges szaruhártyájára cseréli. Ez az egyetlen lehetőség, ha keratokónusz (irreverzibilis szaruhártyaödéma) esetén szövődmények léptek fel.